4. A kommunikációs folyamat tényezői és funkciói

3. tétel: A kommunikációs folyamat tényezői és funkciói, ezek összefüggései a kifejezésmóddal

Vázlat:

Kommunikáció: kapcsolatteremtés, kapcsolattartás.
Definíció: bármely jelrendszernek az érintkezésben való kölcsönös felhasználása. Az emberi társadalomban a legfejlettebb közlésfolyamat.
Az információ egyoldalú tájékoztatás, vagy tájékozódás.

A kommunikáció tényezői:

• Információ, üzenet
• Feladó
• Címzett
• Csatorna
• Kód
• Beszédhelyzet, kontaktus
• Valóságháttér

Elmondani, hogy hogyan működik, és hogy mitől függ a kommunikáció.

A kommunikáció funkciói:

1. Érzelemkifejező
2. Tájékozató, közlő
3. Felhívó, felszólító
4. Poetikai, esztétikai
5. Értelmező, metanyelvi

A kapcsolatot befolyásoló funkciók:

6. Kapcsolatteremtő
7. Kapcsolatfenntartó
8. Kapcsolatzáró

Kidolgozva:

A kommunikáció, vagy másképpen közlésfolyamat szó jelentése kapcsolatteremtés, kapcsolattartás. Definíciója szerint: bármely jelrendszernek az érintkezésben való kölcsönös felhasználása. Az emberi társadalomban a legfejlettebb közlésfolyamat.

Az információ egyoldalú tájékoztatás, vagy tájékozódás. A kommunikáció nem azonos az információ-szerzéssel, a tájékozódással, hisz a kommunikáció kétoldalú. Ebből is következik, hogy a kommunikációhoz legalább két élőlény szükséges. Mi most az emberi kommunikációt elemezzük.

A kommunikáció feltétele a már említett legalább két ember, a felhasznált jelrendszer ismerete, és a közös valóság, előzmény. A közös valóság miatt a kommunikációnak valóságvonatkoztatása van. A jelrendszer ismerete nélkül nem jöhet létre kommunikáció, hisz ez gátolja a megértést, így a folyamat egyoldalúvá válik. Szintén fontos, hogy a kommunikáció során az „információt kapó”, és az „információt adó” szerepek felcserélődnek. A címzettből feladó, a feladóból címzett lesz. Így lesz kétoldalú a kommunikáció.

A kommunikáció tényezői:

• Információ, üzenet: amit közölni szeretnénk.
• Feladó: megformázza, majd közli az információt. Beszéd esetén beszélőnek, írás esetén írónak nevezzük.
• Címzett: felfogja, és értelmezi a kapott információt. Ezután válaszol rá, így kicserélődnek a szerepek. Ezt beszéd esetén hallgatónak, írás esetén pedig olvasónak nevezzük.
• Csatorna: amin keresztül az információ halad, a közvetítő közeg. Ez beszédnél a levegő, telefonálásnál a telefonkábel, írásnál a papír.
• Kód: a közös jelrendszer, amelyet mind a feladó, mind a címzett ismer. Általában a nyelv, de lehet a metakommunikáció is. (Metakommunikáció pl.: mimika, kéz-mozdulatok, hanglejtés, hanghordozás, gesztusok, szem- és fejmozgás.)
• Beszédhelyzet, kontaktus: az információt módosító, árnyaló külső körülmények. Ilyen például a kommunikáció helye, és ideje.
• Valóságháttér: a világ, amely körülvesz bennünket. Például a kor, a társadalom.

Ha bármely tényező hiányzik, akkor a kommunikáció nem valósulhat meg.

A feladó a megformálás után, a csatornán keresztül kódolva küldi el az információt a címzettnek, aki a valóságháttér, és a beszédhelyzet segítségével értelmezi (dekódolja) azt, és válaszol rá.

A kommunikáció funkciói: 

1. Érzelemkifejező: érzéseink, vágyaink közlése. A lírában gyakran használják.
   Pl.: szeretlek, gyűlöllek
2. Tájékozató, közlő: információ átadás, gondolat-, vagy véleményközlés. Jellemző rá a kijelentő mód.
   Pl.: Most süt a nap. Kék az ég.
3. Felhívó, felszólító: a hallgató befolyásolása a cél, őt szeretné cselekvésre késztetni. Jellemző rá a felszólító mód.
   Pl.: Egyél! Igyál! Gyere már!
4. Poetikai, esztétikai: a gyönyörködtetés a célja. Művészi megformáltságú. ßà A művészetben használják.
   Pl.: -bármilyen irodalmi mű-
5. Értelmező, metanyelvi: magát a nyelvet értelmezzük, a nyelvről beszélünk. Például mikor nem értünk valamit, és rákérdezünk egy szó jelentésére.
   Pl.: Hogy is mondjam? Mit jelent az, hogy…? Hogy értetted azt, hogy…?

A kapcsolatot befolyásoló funkciók:

1. Kapcsolatteremtő: a kommunikáció elkezdésekor használjuk. Például köszönünk, megszólítunk.
   Pl.: Szia. Jó napot. Szólni szeretnék.
2. Kapcsolatfenntartó: a kapcsolatot igyekszik megerősíteni, az érdeklődést fenntartani.
   Pl.: Figyelsz? Érted, amit mondok? Szép időnk van, ugye?
3. Kapcsolatzáró: a kapcsolat lezárása, elbúcsúzás.
   Pl.: Viszlont látásra. Még látjuk egymást. Akkor holnap…